Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Isten kegyelmétől vezérelt, békés, boldog új évet kívánunk!

 

 

 

Kedves Olvasó!

 

Örömmel üdvözlöm a Serra lelkiség új honlapján. MI is az a Serra lelkiség? Hogyan alakult ki? Mi a fő feladatunk? Ebben a menüpontban erről olvashat.

  

Serra International - A kezdet:

1934-35 telén négy mélyen hívő katolikus férfi Seattle-ben (U.S.A. Washington állam) rendszeresen beszélgetni kezdtek egyházuk időszerű kérdéseiről és nehézségeiről.

1935. február 27. Seattle az első Serra Club hivatalos megalakulása. Ugyanez év július 12-én az összejövetel alkalmával fogalmazzák és határozzák meg pontosan kettős célkitűzésüket: a hit elmélyítése imádság és önképzés által, valamint az Istennek szentelt életre szóló hivatások támogatása. Sokan szegődtek a nemes cél szolgálatába és gyarapodott a klubok száma. 1938-tól már nemzetközivé vált, s neve Serra International lett, amely egyben az egész világon elterjedt közösség mai neve is. Elsősorban az amerikai földrészen, északon és délen lett igen elterjedt. Európába 1959-ben érkezett, amikor megalakult a genovai klub. Azóta Olaszországban és Spanyolországban vált közismertté és elterjedtté. Közép-Kelet Európában 1991-ben Ljubljanában (Szlovénia), 1992-ben Bécsben, 1993-ban Zágrábban jött létre Serra klub.

1991-ben kezdődött a magyar  Serra mozgalom megszervezése az olasz Páduai Serra Klub közvetítésével és szponzorálásával,. Emiatt a magyar klubok szorosan kapcsolódnak a Serra Olasz Nemzeti Tanácshoz. Magyarországon először Pécsett jelent meg a mozgalom a székesegyház plébániáján, az alapító okiratot 1992. szeptember 27-én írták alá a Serra International chicagói központjában.

2003-ban három magyar egyházmegyében (Pécsi, Szeged-Csanádi, Debrecen-Nyíregyházi) alakult klub. Határainkon túl pedig 1998-ban magyarországi közvetítéssel a Gyulafehérvári Egyházmegyében is megalakultak a csoportok. A magyar klubokat szoros testvéri kapcsolat fűzi az erdélyi, a horvát és a szlovén terület klubjaihoz.

Kapcsolataink továbbra is szorosak a gondolatok, majd a szervezés eszmei és anyagi kivitelezését segítő C.N.I.S-szel, az Olasz Nemzeti Serra Tanáccsal.

 

               Névadónk és égi pártfogónk Boldog Junipero Serra ferences misszionárius, pap. 1713. november 24-én született a Baleas szigetcsoport Petra di Maiorca szigetén és 1784. augusztus 24-én halt meg Baia di Monterreyben. 1988. szeptember 25-én avatta boldoggá II. János Pál pápa. Liturgikus ünnepe július 1-én van. Az amerikai földrészen, ahol működött, neve közismert. 1749-67 között Mexikóban, majd 1784-ig Kaliforniában tevékenykedett. Úgy tekintik, mint Kalifornia állam megalapítóját. Az államalapítók közt áll szobra a washington-i Hall of Fame-ben. Egykori missziós telepeiből ma már nagyvárosok lettek (San Diego, Santa Carlos, San Antonio, San Gabriel, San Luis Olimpo, San Francisco, San Juan Capistrana, Santa Clara, Los Angeles).

Boldoggá avatásakor a Szentatya Szt. Ferenc igazi fiának nevezte türelme, állhatatossága, embersége és bátorsága, valamint tisztánlátása miatt, melyekkel a születő népeket Krisztushoz vezette. Mi, követői a születő hivatásokat szeretnénk az Istennek szentelt élet áldozatában Krisztushoz kapcsolni. A Szentatya is ezt jelöli ki, mikor azt mondja: példája ma sajátos módon ösztönzi az egész világon szétszórt sok Serra klubot, melyeknek tagjai a hivatások támogatása által megannyi dicséretre méltó munkát végeznek (boldoggá avatási beszéd).

A boldoggá avatást követő napon pedig ezt mondta: „Serra Junipero atya elsősorban az ima és szentség embere volt életében. Az ő neve ma részben összekötődött a Serra International mozgalommal, mely segíti az egyházi hivatásokat és a nagy keresztény elkötelezettséget a világiak között”.

Fő feladatunk: kettős:

1.      A hivatások támogatása:

Ø      imával. Szinte közhellyé vált már Jézus szava: az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába /Mt.9,38/ Felelősek vagyunk tehát a hivatások számát illetően: annyi lesz, amennyit kérünk, s amennyinek szolgálatát igényeljük. Olyan lesz, ahogy kérjük: nem csupán szavunkkal, hanem életünkkel. Kérni nem csupán azt kell, amire a pillanatnyi szükség sarkall, hanem amit Isten adni akar, ha kérjük, mert arra van igazán szükségünk.

Ø      nagyrabecsüléssel: mely először a hivatás adományozóját Istent illeti, s csak utána befogadóját. A megszentelt hivatást elfogadókkal szemben az tud igazán nagyrabecsülést tanúsítani, aki saját krisztushívői hivatását oly nagyra értékeli, hogy minden áldozatra képes annak kibontakoztatásáért.

Ø      anyagi eszközökkel: melyek arra szolgálnak, hogy a szent hivatást elfogadók olyan módon tudjanak élni, hogy elsősorban Isten országára, és ne a napi gondokra fordítsák energiáik döntő részét. A legkisebb segítő tett és a legnagyobb pénzbeli adomány nem az egyénnek, hanem a Krisztus ügyét szolgáló közösségnek szól.

2.      A hit és a hitismeret elmélyítése: Leghatékonyabb eszköze az imádság, melynek két útja van: egy személyes, mindennapi útja, és egy közösségi útja.

Személyes, mindennapi útja révén:

Ø      Az imádság az Istennel való eleven kapcsolat, beszélgetés eszköze, mely elsősorban az imádkozót nemesíti. Boldog az az ember, aki az Úr törvényében leli kedvét /Zsolt.1./

Ø      Valamint bevonja Isten belső titkaiba. Hallgasd meg szavamat, mutasd meg csodálatos irgalmadat” /Zsolt. 17./.

Ø      Felkelti a vonzódást Isten iránt: Azt keressétek, ami odafönn van... arra irányuljon figyelmetek, ne a földiekre /Kol.3,1/. Ez indítja a serrásokat arra, hogy imádkozzanak - ahogy ez gyakorlat -  személy szerint a szemináriumok növedékeiért, papjaikért, az egyházmegyéjükben élő szerzetesekért mindennap.

A közösségi út pedig a havonta megszervezett összejövetel, ahol az elkerülhetetlen szervezési kérdések mellett fő hangsúlyt kap az ismeretterjesztés, meghívott előadóktól. Mindezt egy munkaévre (szeptembertől júniusig) kidolgozott, előre megszerkesztett program nyomán végezve. A program összeállítása az egyes klubok feladata, adottságaiknak, igényeiknek megfelelően. A közösségi út kiemelkedő pontja pedig a közös szentmise, szintén havonta. Itt a hívek közössége előtt is megnyilvánul imádságuk, és saját áldozataikat Jézus áldozatához kapcsolva lépnek az Atya elé.